MAGYAR SZERZPŐI JOGI FÓRUM EGYESÜLET
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA


A "Magyar Szerzői Jogi Fórum" Egyesület 2016. március 7-én tartott közgyűlésén az alapszabályát a következőkben állapítja meg :

1.     Általános rendelkezések

1.1.     Az Egyesület neve: "Magyar Szerzői Jogi Fórum" Egyesület.
1.2.     Az Egyesület rövid neve: MSzJF.
1.3.     Az Egyesület idegen (angol) nyelvű neve: Hungarian Copyright Forum.
1.4.     Az Egyesület idegen (angol) nyelvű rövid neve: HCF.
1.5.     Székhelye: 1033 Budapest,  Vörösvári út 101.
1.6.     Működése kiterjed az ország egész területére.
1.7.     Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek felajánlásai és adományaiból fedezi. A felajánlások egyes tagok tagdíjának a fedezetét is szolgálhatják.
1.8.     Az Egyesület honlapjának címe: www.mszjf.hu

2.     Az Egyesület célja és jellege

2.1.     Az Egyesület szakmai érdekvédelmi társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2.     Az Egyesület céljai:
-     a szerzői jog érvényesülésének és fejlődésének, különösen pedig az alkotók jogvédelmének az előmozdítása;
-     a szerzői jog hazai, európai és nemzetközi helyzetének tanulmányozás; fejlődésének figyelemmel kisérése, az erre vonatkozó információk gyűjtése és a tagok, valamint minden érdeklődő számára való hozzáférhetővé tétele;
-     a Szerzői Jogi Szakértő Testület és – szerzői jogi tevékenységük tekintetében – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és más állami szervek munkájának társadalmi támogatása;
-     az ALAI (Association et Litteraire Artistique Internationale – International Literary and Artistic Association, Párizs) céljainak szolgálata és tevékenységében való részvétel;
-     a szerzői jog és a szomszédos jogok témakörében előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, szakmai tanulmányutak szervezése, pályázatok kiírása a szerzői jogi témájú dolgozatok és tanulmányok ösztönzésére, elismerésére, és publikációs tevékenység kifejtése.
2.3.     Az Egyesület az ALAI magyar csoportjának a szerepét is ellátja.

3.     Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése

3.1.     Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan magyar állampolgár, az Európai Unió egyéb tagállamának állampolgára, vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyektől, feltéve, hogy az előző pontban említett célok szolgálatát vállalja, és tevékenysége nem olyan, amely e célokkal ellentétben állna, továbbá, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2.     Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki vagyoni hozzájárulásával segíti az Egyesület munkáját. A pártoló tag az alapszabály elfogadására köteles.

3.3.     A rendes és pártoló tag tagfelvételéről a 7. pontban említett elnökség a tagjelölt kérelmére dönt, a döntésről a kérelmezőt értesíti és a tagfelvételről közgyűlés soron következő ülésén beszámol. Amennyiben a jelölt tevékenységére tekintettel, aggály merülne fel a tagfelvételt illetően, az elnökség döntés végett a közgyűlés elé terjeszti az ügyet. Ha az elnökség a tagfelvételt elutasítja, erről a tagjelöltet indokolással ellátva írásban tájékoztatja. Ebben az esetben a tagjelölt kérheti, hogy kérelméről a közgyűlés hozzon döntést, a kérdésben a közgyűlés soron következő ülésén határoz.

3.4.     Az egyesületi tagság megszűnik a tag
-
- halálával, vagy jogi személyiségű pártoló tag jogutóddal, vagy jogutód nélküli megszűnésével
- kilépésével vagy
- kizárással, illetve a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával.
3.5.     A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik vezető tisztségviselőjével.
3.6.     A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel (5.5. pont) meghozott határozattal – az elnökség javaslatára – kizárhatja az Egyesületnek azt a rendes vagy pártoló tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, illetve tevékenysége ellentétbe kerülne, az Egyesület céljaival, vagy rendes tagként a tagdíjfizetési kötelezettségének – felszólítás ellenére – tartósan nem tesz eleget, illetve pártoló tagként felszólítás ellenére sem tesz eleget önkéntes vállalásának. A kizárással érintett tagot értesíteni kell az ellene indult eljárásról és megfelelő lehetőséget kell neki biztosítani, hogy védekezését előadhassa
3.7. A közgyűlés ugyancsak titkos, minősített szótöbbséggel (5.5. pont) harmincnapos határidővel felmondja annak a rendes tagnak a tagsági jogviszonyát, aki a tagsági feltételeknek nem felel meg. A felmondással érintett tagot értesíteni kell az ellene indult eljárásról és megfelelő lehetőséget kell neki biztosítani, hogy védekezését előadhassa.
3.8.  A tag kizárásáról, illetve a tagsági jogviszony felmondásáról szóló határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A kizárásra, illetve tagsági jogviszony felmondására irányuló napirend tárgyalása során az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani saját álláspontjának ismertetésére. A kizárásról, illetve a tagsági jogviszony felmondásáról hozott közgyűlési határozattal szemben az Egyesület szervezetén belül további jogorvoslatnak helye nincsen. A rendes és pártoló tag a kizárást, vagy a felmondást tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat a tagsági jogviszonya helyreállítása érdekében.

4.     A tagok jogai és kötelezettségei

4.1.     Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Vezető tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható. Az Egyesület minden tagja részt vehet az Egyesület munkájában, választhat és választható. A tag köteles az Egyesület céljaival összhangban álló tevékenységet folytatni.
4.2.     Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
4.3.     Az Egyesület pártoló tagjai tájékoztatást kapnak az Egyesület munkájáról, megkapják az Egyesület kiadványait és meghívást kapnak a Közgyűlésre, melyen tanácskozási joggal vehetnek részt. A pártoló tagok a Közgyűléseken nem szavazhatnak, továbbá nem választhatnak és nem választhatók a különböző tisztségekre.
4.4     A pártoló tagok kötelesek az általuk vállalt támogatást, önkéntes hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy pártoló tagot a képviseletre feljogosított természetes személy képviseli.
4.5.     Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

5.     Az Egyesület szervezete, működése

5.1.     Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a rendes tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazat van. A közgyűlést az Elnökség hívja össze.
5.2.     A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés az eredetileg meghirdetett időpontban nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követő 8. napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni.
5.3.     A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség eseténa kérdést elvetettnek kell tekinteni és újra fel kell tenni szavazásra. A Közgyűlés a vezető tisztségviselőket (Elnök, Alelnök, Titkár) titkos szavazással választja meg, kivéve, ha az előterjesztett jelölt vagy jelöltek mindegyike hozzájárulásával a Közgyűlés másképp határoz.
5.4. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
-     az Elnök, az Alelnök és a Titkár megválasztása visszahívása, és díjazásának megállapítása,
-     Tiszteletbeli Elnöki cím adományozása,
-     az alapszabály elfogadása és módosítása
-     az Egyesület éves beszámolójának – és ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
-    a tagságra vonatkozó döntések meghozatala,
-     az Egyesület éves költségvetésének a meghatározása,
-    a tagdíj éves mértékének megállapítása, illetve az éves tagdíj esedékességét és megfizetésének módját;
-     az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg megszűnésének, illetve szétválásának a kimondása,
-     a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
-     az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
-     jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
-     a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
-     a végelszámoló kijelölése.
5.5.     Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, tagsági jogviszonyának felmondásához és az Egyesület megszűnésének, vagy más egyesülettel való egyesülésének, vagy szétválásának kimondásához a jelen lévő tagok összessége háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata (minősített többség) szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

6. A Közgyűlés

6.1.     A Közgyűlést évenként egy alkalommal kell összehívni (rendes Közgyűlés). Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni akkor, ha az Alapszabály szerint a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben kell dönteni, vagy ha az összehívást a bíróság elrendeli. Szükség esetén a rendkívüli Közgyűlés bármikor összehívható. Az Elnökség összehívja a rendkívüli közgyűlést, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, az Egyesület céljainak elérése veszélybe került, vagy az Elnökség tagjainak száma bármilyen okból 2 főre csökkent,  Az Elnökség akkor is összehívja a rendkívüli közgyűlést, ha a tagok egytizede azt az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi.
6.2.     A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. Ha az arra jogosultak rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozzák, az Elnökség az összehívást nem tagadhatja meg.
6.3.     A tagokat a Közgyűlés összehívásáról írásbeli, a Közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét és az egyes napirendi pontokhoz tartozó szavazati arányok megjelölését tartalmazó meghívóval kell értesíteni. A meghívókat legalább a Közgyűlést megelőző 15 nappal igazolható módon el kell küldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés e-mail útján visszaigazolásra kerüljön  A közgyűlés meghívójában meg kell jelölni az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés Elnökség által meghatározott időpontját, helyszínét és a napirendet. A napirendet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák. Az Elnök, az Alelnök és a Titkár visszahívására, megbízatásának megszüntetésére irányuló indítványt írásban, megfelelő indokolással az Elnökhöz kell eljuttatni olyan időpontban, hogy az Elnök a visszahívást a Közgyűlés napirendjére tűzhesse.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított nyolc napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
6.4.     A meghívónak a 6.3. pontban említetteken felül tartalmaznia kell a határozatképtelenség következményeiről és a szavazati jog gyakorlásáról szóló tájékoztatót is.
6.5.    A Közgyűlésen a rendes tag személyesen, a jogi személyiségű pártoló tag  meghatalmazással rendelkező képviselője útján, tanácskozási joggal vesz részt A közgyűlés nem nyilvános. A közgyűlésen a tagokon és az Elnökség tagjain kívül az Elnökség által meghívottak vehetnek részt.
6.6.     A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, feltüntetve a szavazásra jogosultak számát. A jelenléti ívet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető Titkár aláírásával hitelesíti. A levezető elnököt és a jegyzőkönyvvezetőt, tisztújítás esetén a két szavazatszámlálót, a jelenlévők maguk közül egyszerű szótöbbséggel választják.
6.7.  A közgyűlés határozathozatala
a. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza (kivéve, ha az Alapszabály ettől eltérő szavazati arányt ír elő) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és új szavazásra kell bocsátani. A határozatokat nyílt szavazással hozza a közgyűlés.
b.      A határozat meghozatalakor nem szavazhat:
- akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
- akinek a hozzátartozója érdekelt a döntésben, vagy egyébként nem rendelkezik szavazati joggal
- a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
6.7. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
-     az Egyesület nevét,
-     a Közgyűlés helyét és időpontját, a Közgyűlésen megjelent tagok nevét, és a tanácskozási joggal jelenlévőket,
- a Közgyűlés Elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét,
-     a Közgyűlés napirendjét, lényegesebb eseményeit, az elhangzott indítványokat,
-     a napirendi pontokhoz kapcsolva a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát.
6.8.     A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá, és az egyik tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet.
6.9.     A Közgyűlés határozatait naptári évenként újra kezdődően sorszámozott Határozatok Könyvébe kell foglalni. A Határozatok Könyve vezetése a Titkár kötelezettsége. A Határozatok Könyvébe az egyesület tagjai –előzetes egyeztetést követően -, munkaidőben, az Egyesület székhelyén bármikor jogosultak betekinteni. A személyre szóló határozatokat ajánlott levél útján kell az érintettekkel közölni.

7. Az Elnökség

7.1.     Az Egyesület ügyvezetését a Közgyűlés által választott 3 főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai a közgyűlés által megválasztott Elnök, Alelnök és Titkár.  Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Vezető tisztségviselője az Egyesületnek az a nagykorú rendes tagja lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az Elnökség tagjai nem lehetnek a Ptk. 8:1.§ (1) szerinti egymás közeli hozzátartozói: a házastárs az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha,- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
7.2.     A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind az esetleges további tisztségviselőket 5 évre (ciklus) választja, tagjai újraválaszthatók. Ha egy hely a ciklusban megüresedik, akkor az arra a posztra jelöltet csak a ciklus hátralévő idejére lehet megválasztani
7.3.     Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
 Az Elnökség feladatkörébe tartozik
-    az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
-     a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
-    az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
-     az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
-     az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
-     a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
-     az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
-     részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
-    a tagság nyilvántartása;
-    az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
-    az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
-    az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
-    a tag felvételéről való döntés.
7.4.     Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a Közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.
7.5.     Az Elnökség valamennyi tagjának jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével, igazolható módon kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a személyes kézbesítés átvételi igazolása, az ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az elnökségi tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés e-mail útján visszaigazolásra kerüljön Az Elnökség ülésére a Tiszteletbeli Elnököt meg kell hívni. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnök összehívja az Elnökség ülését, ha  két tag ezt az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi.
7.5/A. Az Elnökség indokolt esetben ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Ilyen határozathozatalt az Elnök a határozat írásos tervezetének az Elnökség tagjai részére történő megküldésével kezdeményezi. A kezdeményezést az Elnökség tagjai által e célból megadott elektronikus levelezési címre kell megküldeni. Az Elnökség tagjai számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére. Az ülés nélküli határozathozatali eljárás csak akkor eredményes, ha az Elnökség mindhárom tagja írásban szavaz. Ha az Elnökség bármely tagja az Elnökség ülésének megtartását kívánja, az ülés összehívásáról az Elnök gondoskodik. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
7.6.     Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és újra szavazásra kell bocsátani.
7.7.     Az Elnökség tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
7.8.     Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik
-    határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
-     megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
-    visszahívással;
-    lemondással;
-    az Elnökség tagja halálával;
-    az Elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
-    az Elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
7.9.     Az Elnökség tagja megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.  Az Egyesület működőképessége  érdekében, a lemondás az Elnökség új tagjának megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá, mely időszak alatt rendkívüli közgyűlést kell összehívni új elnökségi tag megválasztása céljából
7.10.    Az Elnökség tagja az Egyesület tagjai részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnökség tagja a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnökség tagja megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
7.11.    Az Elnökség tagja az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

8. Az Elnök

8.1.     Az Elnök az Egyesület képviselője, aki az Egyesületet bel- és külföldi személyekkel szemben, továbbá hatóságok előtt képviseli. Az Egyesület nevében aláírásra önállóan jogosult, azaz teljes nevét hiteles aláírási nyilatkozatának megfelelően önállóan írja az Egyesület előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá.
8.2.     Az Elnök vezeti a Közgyűlés üléseit. Akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül ülés-levezető elnököt választ.
8.3.     Elnöknek csak természetes személy jelölhető.
8.4.     Az Elnök jogai és kötelességei:
-     a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
-    a kiadások számláit ellenőrzi;
-     megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
-     harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
-    a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
-    a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
-    az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrzi.
8.5.     Az Elnököt vissza kell hívni, ha az Egyesülettel szemben fennálló, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
8.6.     Az Elnököt vissza lehet hívni, ha az Egyesület céljának elérését veszélyeztető, vagy érdekeit súlyosan sértő magatartást tanúsít.
8.7.     Az Elnök a visszahívására vonatkozó határozat meghozatalában nem vehet részt, továbbá az ülést nem vezetheti.
8.8.     Az Elnök visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
8.9.     Az Elnök akadályoztatása esetén képviseleti és aláírási jogosultságát az Alelnök gyakorolja.

8/A. A Tiszteletbeli Elnök

8/A.1. A Közgyűlés az Egyesület azon tagját választhatja Tiszteletbeli Elnöknek, aki kiemelkedő szerzői jogi szakismeretét korábban hazai és nemzetközi területen kamatoztatta az Egyesület érdekében. A Tiszteletbeli Elnököt a Közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmadának szavazatával választja meg, és ugyancsak ilyen szavazat szükséges a Tiszteletbeli Elnök visszahívására. A Tiszteletbeli Elnök megbízatása megszűnik az egyesületi tagság megszűnésével, lemondással, illetve visszahívással.
8/A.2. Az Egyesületnek egyidejűleg egy Tiszteletbeli Elnöke lehet.
8/A. 3. A Tiszteletbeli Elnököt az Elnökség valamennyi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni. A Tiszteletbeli Elnök ellátja az Elnök által rábízott feladatokat.
8/A. 4. Az Egyesület képviseletére az ALAI fórumain a Tiszteletbeli Elnök is jogosult.

9. Az Alelnök

9.1. Az Alelnök jogai és kötelességei:
-    részt vesz az Egyesület mindennapi tevékenységének az irányításában;
-    akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt;
-    az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges;
-    felel az Egyesület munkatervének, beszámolójának és költségvetésének elkészítéséért.

10. A Titkár

10.1. A Titkár jogai és kötelességei:
-    részt vesz az Egyesület mindennapi tevékenységének az ellátásában;
-    ellátja az Egyesület tevékenységével kapcsolatos adminisztratív teendőket, ideértve a tagok nyilvántartását is;
-    gondoskodik az elnökség üléseinek előkészítéséről és jegyzőkönyveinek vezetéséről;
-    gondoskodik a Határozatok Könyve (6.9. pont) vezetéséről;
-    részt vesz a munkatervi feladatok ellátásában;
-    segíti az Elnök és az Alelnök munkáját;
-    akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az alelnököt.

11. Egyéb rendelkezések

11.1.    Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
11.2.    A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
11.3.    Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni
11.4.    Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A megbízás egy év határozott időre szól, amely tetszőleges alkalommal meghosszabbítható. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. A pénztáros feladatai:
-    az Egyesület iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése;
-    az Egyesület pénzállományának kezelése;
-    a számlák kezelése és nyilvántartása;
-    a pénztárkönyv vezetése;
-    mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése;
-    a számlák hitelességének ellenőrzése.
11.5. Az Egyesület képviseletére az Elnök jogosult. Az Alelnök, illetve a Titkár a teljes hatáskörben történő helyettesítés (9.1. és 10.1. pont) alapján, ugyancsak jogosult az Egyesület képviseletére. Mindhárom képviselő egyidejűleg és önállóan jogosult a képviseleti jog gyakorlására, a kötelezettségeket létesítő jogviszony, illetve a bankszámla feletti rendelkezési jog kivételével. Kötelezettségeket létesítő jogviszonyhoz vagy a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges. Az Egyesület képviseletére az ALAI fórumain a Tiszteletbeli Elnök is jogosult.
11.6.    A tagok által befizetett tagdíjak, valamint az Egyesület számára nyújtott támogatásokból származó vagyon az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a volt tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
11.7.    Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az éves egyesületi tagdíj megfizetése legkésőbb az egyesület évi rendes közgyűléséig az Egyesület bankszámlájára átutalással, vagy a közgyűlés helyszínén a pénztárosnál készpénzben történik. . Az újonnan – év közben - belépő tagok tagdíja a felvételkor esedékes, és kizárólag az adott naptári évre szól.
11.8.    A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.
11.9.    Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek.
11.10. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról az alapszabály nem rendelkezik,  az egyesület vagyona a hitelezők kielégítése után a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti célokra kell fordítani.
11.11.    Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
11.12. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
11.13. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

12. Az Egyesület megszűnése

12.1.    Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, jogutódlással történő megszűnéssel csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

12.2.    Az Egyesület – a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl –  jogutód nélkül megszűnik, ha
-    az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a tagok új célt nem határoztak meg; vagy
-    az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
12.3. Az Egyesület megszűnésének elhatározása esetén végelszámolóként az Egyesület Elnöksége jár el.

13. Záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.


Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Kelt Budapesten, 2016. március 7-én

dr. Tomori Pál
elnök

A Fővárosi Törvényszéknek a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület Alapszabályának módosítását bejegyző 7.Pk.60.241/2001/22. számú végzése a Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.241/2001/23. számú jogerősítő végzése alapján 2016. szeptember 06. napján jogerőre emelkedett.

Ön itt van: Home Bemutatkozunk Alapszabály