A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület 2014-ben ismételten pályázatot ír ki az Apáthy-díjra. A pályázat célja a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok tudományos igényű művelésének elősegítése, az e terület iránt elmélyült érdeklődést tanúsító alap,- szakjogászi vagy posztgraduális képzésben részt vevő egyetemi hallgatók ösztönzése.

Pályázni lehet minden olyan magyar nyelven elkészített szakdolgozattal (diplomamunkával), amely a szerzői jogot, különösen a szerzői jog aktuális kérdéseit, a gyakorlatban felmerült problémáit érinti, illetve a szerzői jognak más jogágakkal vagy társadalomtudományokkal (pl. közgazdaságtan, szociológia) való interdiszciplináris kutatása tárgyában jött létre. A pályázat további feltétele, hogy a szakdolgozatot (diplomamunkát) a 2013/2014. tanév keretében a jogász alapképzés, szakjogász képzés, illetve más posztgraduális képzés keretében nyújtsák be, és a pályázat eredményhirdetéséig nyilvános közlésre sem részben, sem teljes terjedelmében, sem más neve (vagy álnév) alatt még ne kerüljön.
 
Dr. Mezei Péter és Dr. Munkácsi Péter felajánlásában bruttó 75.000 Ft különdíjban részesül az a pályázó, aki a szerzői jogot jogtörténeti megközelítésben vagy összehasonlító módszerrel vizsgáló legjobb pályaművet nyújtja be. A különdíjban részesítendő pályázat feltételeire egyebekben a fenti előírások vonatkoznak. A különdíj célja, hogy ösztönözze jogtörténeti vagy a jogösszehasonlítás módszereit alapul vevő tanulmányok készítését.
 
A részletes pályázati kiírás ide kattintva letölthető.

Az MSZJF Elnöksége véleményezte az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletet. A vélemény megtekinthető itt.

Európai Bizottság által a szerzői jogi szabályozás felülvizsgálatára szervezett nyilvános konzultációs folyamat  részeként összeállított kérdőívre - az elnökség felkérésére – Ficsor Mihály elkészítette az Egyesület véleményét tartalmazó dokumentumot. A válaszok megtekinthetőek ide kattintva.

A Magyar Szerzői Jogi Fórum és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület szerzői jogi szakosztálya   2013. november 6. napján, 14:30 órától a szerzői jog aktuális kérdéseiről szakmai ankétot tart, melyre ezúton tisztelettel meghívjuk. Az ankétra az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület székhelyén kerül sor (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.).

Az ankéton előadást tart Burak Özgen, a GESAC (Groupement Europeen Des Societes D’auteurs Et Compositeurs) vezető jogtanácsosa. Előadásának címe: Music Licensing in Europe (az előadás nyelve angol).

Az ankéton kerül sor a Magyar Szerzői Jogi Fórum által meghirdetett 2013. évi Apáthy-díjak ünnepélyes átadására is.

Az ankéton való részvétel ingyenes, de kérjük, részvételi szándékát az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen jelezze. A rendezvény nyilvános, de a terem befogadóképességének határai miatt előnyben részesülnek a szervező testületek tagjai.

Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület                                    

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület szerzői jogi szakosztály

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felkérésére az Egyesület véleményezte a szellemi tulajdon védelmére irányuló, a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szóló nemzeti stratégia (Jedlik-terv) újabb, átdolgozott változatát. A vélemény ide kattintva letölthető.

"Dr. Munkácsi Péter úrnak
Kormány-főtanácsadó
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Tisztelt Főtanácsadó Úr!

Köszönjük a lehetőséget a „Jedlik-terv Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére 2013–2016” című dokumentum újabb, átdolgozott szövegváltozatának (a továbbiakban: Jedlik-terv) véleményezésre. A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (a továbbiakban: MSZJF) képviseletében az alábbi észrevételeket teszem a Jedlik-terv szerzői jogot érintő fejezeteivel kapcsolatban.

Elöljáróban köszönettel nyugtázom, hogy a Jedlik-terv első egyeztetése során, 2013 januárjában tett konkrét észrevételeink, javaslataink egy része beépítésre került. Ezért most már csak az általunk nagyobb jelentőségűnek ítélt, koncepcionális jellegű kérdésekben fogalmazzuk, illetve ismételjük meg véleményünket, bízva abban, hogy ezek is megfontolásra kerülnek.

1. Legális online tartalomkínálat
Egyetértünk a Jedlik-terv azon megállapításával, hogy „a szerzői jogi szabályozás és gyakorlat egyik legégetőbb problémája hazánkban a legális online tartalomkínálat megteremtése és üzleti életképességének megőrzése. Ki kell törni abból az ördögi körből, amelyben a legális online tartalomkínálat hiánya az illegális szolgáltatások felé löki a felhasználókat és a fogyasztókat, míg a széles körű kalózkodás, a szinte korlátlan illegális kínálat a legális online tartalomszolgáltatás kiépülését és üzleti fenntarthatóságát akadályozza meg.” (4.2.2.1. fejezet 150. o.) Üdvözöljük továbbá, hogy a Jedlik-terv ebben az ügyben – a piaci önszabályozás elsőbbségének elismerése mellett és hangsúlyozottan csak katalizátori, folyamatszervezői szerepben – proaktív állami magatartást irányoz elő.

Javasoljuk ugyanakkor, hogy katalizátori, folyamatszervezési szereppel kapcsolatos cselekvési tervek, vagy legalább a kialakítására tett kísérlet metodikája konkrétabban legyen meghatározva. Egy ennyire elismerten feszítő kérdésben megítélésünk szerint részletesebben meghatározott lépések tervezésére van szükség, már csak azért is, hogy piaci szereplők megismerhessék, milyen módokon számíthatnak (vagy nem számíthatnak) közvetett állami részvételre.

2. Kulturális sokszínűség
Üdvözlendő, hogy a Jedlik-terv, pl. a hazai digitális tartalmak hozzáférhetővé tétele, vagy közös jogkezelés szerepe kapcsán, többször hangsúlyozza: a javasolt intézkedéseknél figyelemmel kell lenni a kulturális sokszínűségre. Nem történik ugyanakkor hivatkozás az ehhez rendelkezésre álló eszközök között a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről 2008. évi VI. törvényre. Megítélésünk szerint az egyezmény által lehetővé tett intézkedések éppen azokban az esetekben jelenthetnek alapot pl. a hazai kulturális tartalmak előnyben részesítésére, amikor ez tisztán piaci alapon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megvalósulni. A Jedlik-terv világossá teszi, hogy a kulturális dimenziót a szerzői jogi védelem integráns részének tekinti. Javasoljuk, hogy az erre – adott esetben a tisztán piaci folyamatok ellenében is alkalmazható – további hatékony eszközöket biztosító jogszabály, illetve az alkalmazásával tervezett lépések kerüljenek be a Jedlik-terv cselekvési programjába.

A fentiek megvalósítása feltehetően együttműködést igényel az Ember Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságával is, melynek kapcsán javasoljuk: a Jedlik-terv a lehetőségekhez képest nevesítse az egyes programokért felelős szervezeti kört. A finanszírozási kérdéskehez hasonlóan (ld. alább) itt is jó lenne tudni, hogy pl. civil szervezetek, ezen belül kiemelten a stratégiai partnerek közreműködésére pontosan milyen körben lehetne szükség.

3. Finanszírozási kérdések

A Jedlik-tervben megfogalmazott lépések szinte mindegyikének van költségvonzata. A szerzői jog ázsiójának javítására irányuló programoknak (4.2.3.3.), pl. az iskolarendszerű képzésbe való bekapcsolódásnak egyenesen előfeltétele, hogy ahhoz jelentős források álljanak rendelkezésre. A finanszírozás kérdésével azonban a Jedlik-terv többnyire csak vázlatosan foglalkozik.

Tény, hogy a közkiadások mértéke kivételesen érzékeny kérdés, és az is, hogy az éves költségvetési tervezés a hosszú távú programok pénzügyi feltételeinek konkretizálását egy ponton túl nem teszi lehetővé. A jelenleginél azonban megítélésünk szerint azért több konkrétumra lenne szükség. Ilyen konkrétum lehet pl. a források szektorok szerinti megnevezése: mely programok esetében gondolkodik a terv kizárólagosan költségvetési forrásokban, melyekben számít a magánszféra bevonására, akár társfinanszírozásban, akár önállóan. A program hitelességét, a vele szembeni pozitív társadalmi várakozásokat is erősítené, ha a készítői a megvalósítás melletti elkötelezettségüket a finanszírozási kérdések konkretizálásával is alátámasztanák.

Budapest, 2013. július 5.

Tisztelettel:
dr. Tomori Pál
elnök"

Ön itt van: Home Egyesületi hírek