A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felkérésére az Egyesület véleményezte a szellemi tulajdon védelmére irányuló, a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szóló nemzeti stratégia (Jedlik-terv) újabb, átdolgozott változatát. A vélemény ide kattintva letölthető.

"Dr. Munkácsi Péter úrnak
Kormány-főtanácsadó
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Tisztelt Főtanácsadó Úr!

Köszönjük a lehetőséget a „Jedlik-terv Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére 2013–2016” című dokumentum újabb, átdolgozott szövegváltozatának (a továbbiakban: Jedlik-terv) véleményezésre. A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (a továbbiakban: MSZJF) képviseletében az alábbi észrevételeket teszem a Jedlik-terv szerzői jogot érintő fejezeteivel kapcsolatban.

Elöljáróban köszönettel nyugtázom, hogy a Jedlik-terv első egyeztetése során, 2013 januárjában tett konkrét észrevételeink, javaslataink egy része beépítésre került. Ezért most már csak az általunk nagyobb jelentőségűnek ítélt, koncepcionális jellegű kérdésekben fogalmazzuk, illetve ismételjük meg véleményünket, bízva abban, hogy ezek is megfontolásra kerülnek.

1. Legális online tartalomkínálat
Egyetértünk a Jedlik-terv azon megállapításával, hogy „a szerzői jogi szabályozás és gyakorlat egyik legégetőbb problémája hazánkban a legális online tartalomkínálat megteremtése és üzleti életképességének megőrzése. Ki kell törni abból az ördögi körből, amelyben a legális online tartalomkínálat hiánya az illegális szolgáltatások felé löki a felhasználókat és a fogyasztókat, míg a széles körű kalózkodás, a szinte korlátlan illegális kínálat a legális online tartalomszolgáltatás kiépülését és üzleti fenntarthatóságát akadályozza meg.” (4.2.2.1. fejezet 150. o.) Üdvözöljük továbbá, hogy a Jedlik-terv ebben az ügyben – a piaci önszabályozás elsőbbségének elismerése mellett és hangsúlyozottan csak katalizátori, folyamatszervezői szerepben – proaktív állami magatartást irányoz elő.

Javasoljuk ugyanakkor, hogy katalizátori, folyamatszervezési szereppel kapcsolatos cselekvési tervek, vagy legalább a kialakítására tett kísérlet metodikája konkrétabban legyen meghatározva. Egy ennyire elismerten feszítő kérdésben megítélésünk szerint részletesebben meghatározott lépések tervezésére van szükség, már csak azért is, hogy piaci szereplők megismerhessék, milyen módokon számíthatnak (vagy nem számíthatnak) közvetett állami részvételre.

2. Kulturális sokszínűség
Üdvözlendő, hogy a Jedlik-terv, pl. a hazai digitális tartalmak hozzáférhetővé tétele, vagy közös jogkezelés szerepe kapcsán, többször hangsúlyozza: a javasolt intézkedéseknél figyelemmel kell lenni a kulturális sokszínűségre. Nem történik ugyanakkor hivatkozás az ehhez rendelkezésre álló eszközök között a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről 2008. évi VI. törvényre. Megítélésünk szerint az egyezmény által lehetővé tett intézkedések éppen azokban az esetekben jelenthetnek alapot pl. a hazai kulturális tartalmak előnyben részesítésére, amikor ez tisztán piaci alapon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megvalósulni. A Jedlik-terv világossá teszi, hogy a kulturális dimenziót a szerzői jogi védelem integráns részének tekinti. Javasoljuk, hogy az erre – adott esetben a tisztán piaci folyamatok ellenében is alkalmazható – további hatékony eszközöket biztosító jogszabály, illetve az alkalmazásával tervezett lépések kerüljenek be a Jedlik-terv cselekvési programjába.

A fentiek megvalósítása feltehetően együttműködést igényel az Ember Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságával is, melynek kapcsán javasoljuk: a Jedlik-terv a lehetőségekhez képest nevesítse az egyes programokért felelős szervezeti kört. A finanszírozási kérdéskehez hasonlóan (ld. alább) itt is jó lenne tudni, hogy pl. civil szervezetek, ezen belül kiemelten a stratégiai partnerek közreműködésére pontosan milyen körben lehetne szükség.

3. Finanszírozási kérdések

A Jedlik-tervben megfogalmazott lépések szinte mindegyikének van költségvonzata. A szerzői jog ázsiójának javítására irányuló programoknak (4.2.3.3.), pl. az iskolarendszerű képzésbe való bekapcsolódásnak egyenesen előfeltétele, hogy ahhoz jelentős források álljanak rendelkezésre. A finanszírozás kérdésével azonban a Jedlik-terv többnyire csak vázlatosan foglalkozik.

Tény, hogy a közkiadások mértéke kivételesen érzékeny kérdés, és az is, hogy az éves költségvetési tervezés a hosszú távú programok pénzügyi feltételeinek konkretizálását egy ponton túl nem teszi lehetővé. A jelenleginél azonban megítélésünk szerint azért több konkrétumra lenne szükség. Ilyen konkrétum lehet pl. a források szektorok szerinti megnevezése: mely programok esetében gondolkodik a terv kizárólagosan költségvetési forrásokban, melyekben számít a magánszféra bevonására, akár társfinanszírozásban, akár önállóan. A program hitelességét, a vele szembeni pozitív társadalmi várakozásokat is erősítené, ha a készítői a megvalósítás melletti elkötelezettségüket a finanszírozási kérdések konkretizálásával is alátámasztanák.

Budapest, 2013. július 5.

Tisztelettel:
dr. Tomori Pál
elnök"

Az Egyesület 2013. április 22. napján megtartott éves rendes közgyűlése elfogadta az Egyesület 2012. évi számviteli beszámolóját, amely letölthető ide kattintva. A számviteli beszámolót az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően honlapján publikálja.

A közgyűlés elfogadta tovább az elnökség éves beszámolóját is, amely ide kattintva tölthető le.

Elkészültek a 2010-es bécsi Tanulmányi Napok előkészítését szolgáló kérdőívre adott magyar válaszok. A válaszokat Gyenge Anikó és Király Tamás dolgozta ki. A dokumentum letölthető innen.

A Szerzői Jogi Szakértő Testület, a Magyar Szerzői Jogi Fórum és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület szerzői jogi szakosztálya 2012. december 13. napján, 15:00 órától a szerzői jog aktuális kérdéseiről szakmai ankétot tart. Az ankétra az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Artisjus-termében kerül sor (1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.).

Az ankéton előadást tart Dr. Michel M. Walter professzor. Előadásának címe: The recent jurisprudence of the Court of Justice of the European Union and the further development of European Copyright (az előadás nyelve angol).

Michel M. Walter ügyvéd, a Bécsi Egyetem és a Kremsi Egyetem professzora, az ALAI osztrák csoportjának elnöke, a Medien und Recht International című szakfolyóirat szerkesztője, számos szerzői jogi tanulmány, szakkönyv szerzője. Kutatásainak középpontjában a nemzeti, európai, illetve nemzetközi szerzői jogi szabályok, továbbá a nemzetközi magánjog áll.

Az ankéton beszámolót tartanak aMagyar Szerzői Jogi Fórum által létrehozott munkacsoportok a védelmi idővel, a Pekingi Szerződéssel, illetve az árva művekre vonatkozó szabályokkal összefüggő munkájukról, eredményeikről.

Ugyancsak az ankéton kerül sor a Magyar Szerzői Jogi Fórum által meghirdetett 2012. évi Apáthy-díjak ünnepélyes átadására.

Az ankéton való részvétel ingyenes, de kérjük, részvételi szándékát az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen jelezze. A rendezvény nyilvános, de a terem befogadóképességének határai miatt előnyben részesülnek a szervező testületek tagjai.

Az Egyesület véleményezte a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló KIM/SzTNH előterjesztést. Az Egyesület álláspontja letölthető innen.

Ön itt van: Home Egyesületi hírek